Számtani és mértani sorozat feladatok
InfoRöviden — mit találsz ezen az oldalon?
- 16 feladat lépésenkénti megoldással: 7 számtani, 6 mértani és 3 vegyes sorozat feladat
- Könnyűtől a nehézig: n-edik tag, összegképlet, tagok száma, két tagból a differencia / hányados
- Szöveges és pénzügyi alkalmazások: széksorok, edzésterv, kamatos kamat, értékcsökkenés, fizetésemelés
- A feladatok és megoldások gondosan ellenőrzöttek — ha mégis hibát találsz, kérjük, jelezd!
💡 Első lépés mindig ugyanaz: döntsd el, hogy a tagok között állandó a különbség (számtani) vagy a hányados (mértani).
Mit fogsz tanulni?
Ezen az oldalon a számtani és mértani sorozat feladatok legfontosabb típusait gyakorolhatod: hogyan ismerjük fel a sorozat fajtáját, hogyan számolunk n-edik tagot és összeget, és hogyan írunk fel egy szöveges vagy pénzügyi feladatot sorozatként. A témakör a 11. osztály tananyaga, és a középszintű érettségin szinte minden évben szerepel, ezért 12. osztályban az érettségi ismétléshez is hasznos.
Hogyan oldjunk meg számtani sorozat feladatokat?
Egy sorozat számtani, ha minden szomszédos tag különbsége állandó.
n-edik tag képlete:
Első n tag összege:
Ahol = az első tag, = az n-edik tag, = a differencia (két szomszédos tag különbsége), = a tagok száma (pozitív egész), = az első tag összege.
TipGondolj Gauss trükkjére! Ha össze akarod adni az 1-től 100-ig a számokat, párosítsd az elsőt az utolsóval: , , ... Összesen 50 pár, tehát .
Ha két tetszőleges tag ismert (pl. és ), ne az első tagból indulj: a két tag között lépés van, ezért .
Hogyan oldjunk meg mértani sorozat feladatokat?
Egy sorozat mértani, ha minden szomszédos tag hányadosa állandó.
n-edik tag képlete:
Első n tag összege ():
Ahol = az első tag (), = a hányados (kvóciens, ), = a tagok száma, = az első tag összege. Ha negatív, a tagok előjele váltakozik.
Hogyan jelenik meg a mértani sorozat a pénzügyi feladatokban?
Ha egy összeg évente -kal nő (kamatos kamat), vagy -kal csökken (értékvesztés), az egymás utáni értékek mértani sorozatot alkotnak:
Ahol = a kezdőérték, = az érték időszak (év, hónap) után, = a változás százalékban, = a növekedési () vagy csökkenési () tényező. Ha az a kérdés, hány időszak kell egy határ eléréséhez, a -es egyenlőtlenséget logaritmussal oldjuk meg — lásd a hatvány, gyök, logaritmus feladatokat.
Mikor van a végtelen mértani sornak összege? (emelt szint)
Ha , akkor a végtelen mértani sornak van véges összege:
Ahol = az első tag, = a hányados, amelyre teljesül; = a végtelen sor összege.
Mikor számtani és mikor mértani a sorozat?
| Tulajdonság | Számtani sorozat | Mértani sorozat |
|---|---|---|
| Jellemző | Állandó különbség () | Állandó hányados () |
| n-edik tag | ||
| Összeg | ||
| Három egymást követő tag () | (számtani közép) | (mértani közép) |
| Szöveges jel | „minden sorban 2-vel több” | „évente 4%-kal nő” |
| Példa | 3, 7, 11, 15, … | 2, 6, 18, 54, … |
Feladatok
Összegzés
A sorozatoknál a kulcs: felismerni, hogy számtani (állandó különbség) vagy mértani (állandó hányados) sorozatról van szó. Ha ezt tudod, az n-edik tag és az összeg képleteit csak be kell helyettesítened. Szöveges feladatnál írd fel az első tagot és a -t vagy -t, a „hányadik…” kérdéseknél pedig egyenletet vagy egyenlőtlenséget kell megoldanod. A végtelen mértani sor összege akkor létezik, ha .
Kapcsolódó tartalmak
- Sorozat kalkulátor — számtani és mértani sorozat tagjai, összege
- Kamatos kamat kalkulátor — a mértani sorozat pénzügyi alkalmazása
- Hatvány, gyök, logaritmus feladatok — 11. osztály
- Kombinatorika feladatok — 11. osztály
- Sorozatok típusfeladatok — Érettségi
- 11. osztály — összes témakör
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a számtani és a mértani sorozat között?
Számtani sorozatnál minden szomszédos tag különbsége állandó (d), tehát az egymás utáni tagokhoz mindig ugyanannyit adunk hozzá. Mértani sorozatnál minden szomszédos tag hányadosa állandó (q), tehát mindig ugyanannyival szorzunk. Például: 2, 5, 8, 11 számtani (d=3), míg 2, 6, 18, 54 mértani (q=3).
Hogyan számoljuk ki egy számtani sorozat összegét?
A számtani sorozat első n tagjának összege: S_n = n · (a₁ + aₙ) / 2. Ez lényegében az első és utolsó tag átlaga, szorozva a tagok számával. Gauss-féle összegzés: ha az első 100 természetes számot akarjuk összeadni: S = 100 · (1 + 100) / 2 = 5050.
Hogyan számoljuk ki egy mértani sorozat összegét?
Ha q ≠ 1, az első n tag összege: S_n = a₁ · (qⁿ − 1) / (q − 1). Például a₁ = 2 és q = 3 esetén az első 5 tag összege 2 · (243 − 1) / 2 = 242. Ha q = 1, minden tag egyenlő, így S_n = n · a₁.
Hogyan kapjuk meg a differenciát vagy a hányadost két ismert tagból?
Számtani sorozatban a k-adik és az m-edik tag között (m − k) lépés van, ezért a_m − a_k = (m − k) · d. Mértani sorozatban ugyanígy a_m / a_k = q^(m − k). Például ha a₂ = −6 és a₅ = 48, akkor q³ = −8, tehát q = −2.
Mi köze a kamatos kamatnak a mértani sorozathoz?
Ha egy összeg évente p%-kal nő, minden évben (1 + p/100)-szorosára változik, így az évek végi értékek mértani sorozatot alkotnak q = 1 + p/100 hányadossal: Kₙ = K₀ · qⁿ. Csökkenésnél (értékvesztés) q = 1 − p/100. Ha azt kérdezik, hány év kell egy határ eléréséhez, logaritmussal oldjuk meg.
Mikor van végtelen mértani sor összege?
Végtelen mértani sornak csak akkor van véges összege, ha a hányados abszolút értéke kisebb mint 1 (|q| < 1). Ilyenkor az összeg: S = a₁ / (1 - q). Például ha a₁ = 1 és q = 1/2: S = 1 / (1 - 1/2) = 2. Ha |q| ≥ 1, a sor divergens (nincs véges összege). A végtelen mértani sor az emelt szintű érettségi anyaga.
Témazáró dolgozatok — 11. osztály (PDF, megoldókulccsal)
Négy témazáró: hatvány, gyök és exponenciális egyenletek; logaritmus; sorozatok (11–12. osztály, a legtöbb tankönyvben 12.; kamatos kamat is); trigonometria I. (10–11. osztály, a hegyesszög szögfüggvényei). Mindegyik két párhuzamos csoporttal (A és B, 10–10 feladat), 3 ★ kihívással és Felkészítővel. 4 PDF, 92 feladat.