Valószínűség feladatok
Info⚠️ Pontosság: A feladatok és megoldások tájékoztató jellegűek, gondosan ellenőriztük őket. Előfordulhatnak hibák — ha találsz egyet, kérjük jelezd!
Mit fogsz tanulni?
Ezen az oldalon a valószínűségszámítás alapjait gyakorolhatod: klasszikus valószínűség, összetett események, és kombinatorikus valószínűség feladatokon keresztül.
Elméleti összefoglaló
Klasszikus valószínűség
Ha minden elemi esemény egyformán valószínű (pl. szabályos kocka, érme, jól kevert kártyák):
A valószínűség mindig és közé esik: .
| Érték | Jelentése |
|---|---|
| Lehetetlen esemény | |
| Biztos esemény | |
| „Fifty-fifty" — egyforma esély |
Komplementer esemény
Az esemény komplementere () azt jelenti: „ NEM következik be".
TipHa nehéz közvetlenül kiszámolni, hogy „legalább egy...", akkor számold ki az ellenkezőjét: „egy sem" és vond ki 1-ből!
Összetett események
Egymást kizáró események ( és nem történhet egyszerre):
Nem kizáró események (lehetnek egyszerre is):
Független események (egyik nem befolyásolja a másikat):
Kombinatorikus valószínűség
Sok feladatban a kedvező és az összes esetet kombinatorikával számoljuk ki:
Példa: 52 lapos pakliból 5 lapot húzunk. Mennyi a valószínűsége, hogy mind piros? Kedvező: , összes: .
Összefoglaló — mikor mit használj
| Helyzet | Művelet | Képlet |
|---|---|---|
| „A és B is bekövetkezik" (független) | Szorzás | |
| „A vagy B bekövetkezik" (kizáró) | Összeadás | |
| „A vagy B bekövetkezik" (nem kizáró) | Szita | |
| „Legalább egy…" | Komplementer |
Feladatok
Összegzés
A valószínűségszámítás lényege: kedvező esetek / összes eset. Ha „és“ van a feladatban → szorzás, ha „vagy” → összeadás (és esetleg szita). A „legalább egy" típusú feladatoknál pedig a komplementer trükk a barátod: számold ki, hogy „egy sem", és vond ki 1-ből!
Kapcsolódó tartalmak
- Kombinatorika feladatok — 11. osztály — Szorosan kapcsolódik!
- Sorozatok feladatok — 11. osztály
- Valószínűség típusfeladatok — Érettségi
- 11. osztály — összes témakör
Gyakran ismételt kérdések
Mi a klasszikus valószínűség képlete?
A klasszikus valószínűség: P(A) = kedvező esetek száma / összes eset száma. Feltétel: minden elemi esemény egyformán valószínű. Például szabályos kockával 6-ost dobni: P = 1/6, mert 1 kedvező eset van a 6-ból.
Mit jelent, hogy két esemény független?
Két esemény független, ha az egyik bekövetkezése nem befolyásolja a másik valószínűségét. Ilyenkor a valószínűségek szorzódnak: P(A és B) = P(A) · P(B). Például két kockadobás eredménye független egymástól.
Mikor kell összeadni és mikor szorozni a valószínűségeket?
Szorzás: ha mindkét eseménynek EGYSZERRE kell bekövetkeznie ('és'). Összeadás: ha legalább az egyiknek kell bekövetkeznie ('vagy'), de csak egymást kizáró esetben. Ha nem kizáró: P(A vagy B) = P(A) + P(B) - P(A és B).