Valószínűség feladatok

1🟢 Könnyű
Egy szabályos kockával dobunk. Mi a valószínűsége, hogy páros számot dobunk?
2🟡 Közepes
Két kockával dobunk. Mi a valószínűsége, hogy az összeg 7?
3🟡 Közepes
Egy zacskóban 5 piros és 3 kék golyó van. Kettőt húzunk visszatevés nélkül. Mi a valószínűsége, hogy mindkettő piros?
4🔴 Nehéz
Háromszor feldobunk egy érmét. Mi a valószínűsége, hogy legalább egyszer fejet dobunk?
Info

⚠️ Pontosság: A feladatok és megoldások tájékoztató jellegűek, gondosan ellenőriztük őket. Előfordulhatnak hibák — ha találsz egyet, kérjük jelezd!

Mit fogsz tanulni?

Ezen az oldalon a valószínűségszámítás alapjait gyakorolhatod: klasszikus valószínűség, összetett események, és kombinatorikus valószínűség feladatokon keresztül.

Elméleti összefoglaló

Klasszikus valószínűség

Ha minden elemi esemény egyformán valószínű (pl. szabályos kocka, érme, jól kevert kártyák):

A valószínűség mindig és közé esik: .

Érték Jelentése
Lehetetlen esemény
Biztos esemény
„Fifty-fifty" — egyforma esély

Komplementer esemény

Az esemény komplementere () azt jelenti: „ NEM következik be".

Tip

Ha nehéz közvetlenül kiszámolni, hogy „legalább egy...", akkor számold ki az ellenkezőjét: „egy sem" és vond ki 1-ből!

Összetett események

Egymást kizáró események ( és nem történhet egyszerre):

Nem kizáró események (lehetnek egyszerre is):

Független események (egyik nem befolyásolja a másikat):

Kombinatorikus valószínűség

Sok feladatban a kedvező és az összes esetet kombinatorikával számoljuk ki:

Példa: 52 lapos pakliból 5 lapot húzunk. Mennyi a valószínűsége, hogy mind piros? Kedvező: , összes: .

Összefoglaló — mikor mit használj

Helyzet Művelet Képlet
„A és B is bekövetkezik" (független) Szorzás
„A vagy B bekövetkezik" (kizáró) Összeadás
„A vagy B bekövetkezik" (nem kizáró) Szita
„Legalább egy…" Komplementer

Feladatok

Összegzés

A valószínűségszámítás lényege: kedvező esetek / összes eset. Ha „és“ van a feladatban → szorzás, ha „vagy” → összeadás (és esetleg szita). A „legalább egy" típusú feladatoknál pedig a komplementer trükk a barátod: számold ki, hogy „egy sem", és vond ki 1-ből!

Kapcsolódó tartalmak

Gyakran ismételt kérdések

Mi a klasszikus valószínűség képlete?

A klasszikus valószínűség: P(A) = kedvező esetek száma / összes eset száma. Feltétel: minden elemi esemény egyformán valószínű. Például szabályos kockával 6-ost dobni: P = 1/6, mert 1 kedvező eset van a 6-ból.

Mit jelent, hogy két esemény független?

Két esemény független, ha az egyik bekövetkezése nem befolyásolja a másik valószínűségét. Ilyenkor a valószínűségek szorzódnak: P(A és B) = P(A) · P(B). Például két kockadobás eredménye független egymástól.

Mikor kell összeadni és mikor szorozni a valószínűségeket?

Szorzás: ha mindkét eseménynek EGYSZERRE kell bekövetkeznie ('és'). Összeadás: ha legalább az egyiknek kell bekövetkeznie ('vagy'), de csak egymást kizáró esetben. Ha nem kizáró: P(A vagy B) = P(A) + P(B) - P(A és B).

Frissítve: