Energia kalkulátor ▶ mozgási és helyzeti energia (½mv², mgh)

Mozgási és helyzeti energia

Mozgási energia

Tömeg (m)

Sebesség (v)

Eredmény

Mozgási energia

96,45 kJ

96 450,62 J

Levezetés

Eₖ = ½·m·v² = ½ · 1000 · 13,89² = 96,45 kJ

Az energia a munkavégző képesség mértéke. A mechanikában két alapvető formája a mozgási energia ( $E_{k} = \frac{1}{2} m v^{2}$ ) és a helyzeti energia ( $E_{p} = m g h$ ). Ez az oldal egy interaktív kalkulátort ad mindkettőre, joule és kilojoule eredménnyel, példákkal.

Energia kalkulátor

Válaszd ki a mozgási vagy a helyzeti energiát, add meg az értékeket, és a kalkulátor kiszámolja az energiát – joule-ban és kilojoule-ban is.

Tipp: a mozgási energia a sebesség négyzetével nő – próbáld ki, mennyivel nagyobb 100 km/h-nál, mint 50-nél!

Mozgási energia

A mozgó test energiája a tömegtől és a sebesség négyzetétől függ:

E_{k} = \frac{1}{2} m v^{2}

Ahol $E_{k}$ = mozgási energia (J), $m$ = tömeg (kg), $v$ = sebesség (m/s).

Helyzeti energia

A magasban lévő test energiája a nehézségi erőtérben:

E_{p} = m \cdot g \cdot h

Ahol $E_{p}$ = helyzeti energia (J), $g \approx 9, 81 m/s^{2}$ , $h$ = magasság (m).

Lépésről lépésre példák

1. példa – Autó mozgási energiája: Egy 1000 kg-os autó 50 km/h (13,89 m/s) sebességnél:

E_{k} = \frac{1}{2} \cdot 1000 \cdot 13, 8 9^{2} \approx 96, 5 kJ

2. példa – Helyzeti energia: Egy 2 kg-os test 10 méter magasan:

E_{p} = 2 \cdot 9, 81 \cdot 10 = 196, 2 J

Tipikus hibák

Sebesség nem négyzeten: a mozgási energiában a sebességet négyzetre kell emelni – kétszeres sebesség négyszeres energiát jelent.
km/h nem váltva: a képlet m/s-ot vár; a km/h értéket előbb oszd 3,6-tal.
g elfelejtése: a helyzeti energiánál a tömeget $g$ -vel is szorozni kell, nemcsak a magassággal.

Kapcsolódó kalkulátorok

Szabadesés kalkulátor – a helyzeti energia mozgásivá alakulása
Munka és teljesítmény – az energia és a munka kapcsolata
Sebesség kalkulátor (v = s/t) – a mozgási energiához szükséges sebesség

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mi a mozgási energia képlete?

A mozgási (kinetikus) energia Eₖ = ½·m·v², ahol m a tömeg (kg), v a sebesség (m/s). Mértékegysége a joule (J).

Mi a helyzeti energia képlete?

A helyzeti (potenciális) energia Eₚ = m·g·h, ahol m a tömeg (kg), g ≈ 9,81 m/s² a nehézségi gyorsulás, h a magasság (m).

Mi az energia mértékegysége?

Az energia SI-mértékegysége a joule (J). 1 J = 1 N·m = 1 kg·m²/s². Nagyobb energiáknál kilojoule (kJ) vagy megajoule (MJ) használatos.

Mekkora egy 1000 kg-os autó mozgási energiája 50 km/h-nál?

50 km/h = 13,89 m/s, így Eₖ = ½·1000·13,89² ≈ 96 450 J ≈ 96,5 kJ.

Hogyan függ a mozgási energia a sebességtől?

A sebesség négyzetével arányos: ha a sebesség kétszeresére nő, a mozgási energia négyszeresére. Ezért nő olyan gyorsan a fékút és az ütközési energia nagy sebességnél.

Mi az energiamegmaradás törvénye?

Zárt rendszerben az összes mechanikai energia (mozgási + helyzeti) állandó, ha csak konzervatív erők hatnak. Esés közben a helyzeti energia mozgási energiává alakul.

Mekkora egy 2 kg-os test helyzeti energiája 10 m magasan?

Eₚ = m·g·h = 2·9,81·10 = 196,2 J.

Mi a különbség a mozgási és a helyzeti energia között?

A mozgási energia a test mozgásából (sebességéből) származik, a helyzeti energia a helyzetéből (magasságából). Esés közben az egyik a másikba alakul át.

Források és hivatkozások

Sulinet Tudásbázis – Energia – iskolai elméleti összefoglaló
Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) – fizika tananyag és feladatok

Frissítve:2026. július 15.