Sebesség kalkulátor (v = s/t)
Adj meg kettőt a háromból
Eredmény
InfoGyors áttekintés – a sebesség röviden
- Alapképlet: – a sebesség a megtett út osztva a hozzá tartozó idővel
- Átrendezve: (megtett út) és (menetidő)
- Átlagsebesség: mindig az összes út osztva az összes idővel, nem a részsebességek átlaga
- Egység: SI-ben m/s, a hétköznapokban km/h – a váltószám
💡 Három mennyiség, egyetlen összefüggés: ha kettőt tudsz (út, idő, sebesség), a harmadik egyetlen osztással vagy szorzással megvan.
A sebesség azt mutatja meg, hogy egy test adott idő alatt mekkora utat tesz meg – ez az egyik legfontosabb fizikai alapfogalom, a mozgástan (kinematika) kiindulópontja. A képlet segítségével az út, az idő és a sebesség közül bármely kettőből kiszámolható a harmadik. Ez az oldal egy interaktív kalkulátort ad hozzá, és végigvezet a képleten, az átrendezéseken, az egységváltáson és a tipikus hibákon – köztük a leggyakoribbon, az átlagsebesség félreszámításán.
Sebesség kalkulátor
Add meg az út, idő és sebesség közül kettőt, és a kalkulátor kiszámolja a harmadikat – az eredményt m/s-ban és km/h-ban is megmutatja. A második fülön a teljes út és teljes idő alapján átlagsebességet is számolhatsz, akkor is, ha közben megálltál vagy változott a tempó.
Tipp: ha csak egységet szeretnél váltani (pl. 100 km/h hány m/s), használd a km/h ↔ m/s átváltót – ez a kalkulátor a menetidő és a megtett út számítására való, nem a puszta egységváltásra.
Mi a sebesség?
A sebesség a megtett út és a hozzá tartozó idő hányadosa:
Ahol = sebesség (m/s vagy km/h), = megtett út (m vagy km), = eltelt idő (s, perc vagy óra).
A sebesség fogalma a mozgás legegyszerűbb jellemzője: megmondja, milyen gyorsan változik a helyzetünk. Galilei már a 17. században gondos kísérletekkel vizsgálta a mozgó testek út–idő kapcsolatát, és az ő munkája vezetett a mai kinematikához. Egyenletes (állandó sebességű) mozgásnál a képlet közvetlenül használható; ha a tempó változik, akkor a az átlagsebességet adja meg.
Érdemes tudni: a magyar „sebesség" a fizikában két angol fogalmat is takar. A speed a sebesség nagysága (skalár – csak egy szám, pl. 50 km/h), a velocity viszont irányított mennyiség (vektor), amelynek iránya is van. A a sebesség nagyságát adja meg; egyenes vonalú haladásnál az iránnyal nem foglalkozunk, körpályán vagy irányváltásnál viszont már számít a különbség.
A képlet mindhárom mennyiségre átrendezhető:
| Keresett mennyiség | Képlet | Amit ismerned kell |
|---|---|---|
| Sebesség () | megtett út és idő | |
| Megtett út () | sebesség és idő | |
| Menetidő () | megtett út és sebesség |
Sebesség képlet és átrendezései
A képletből a három mennyiség bármelyike kifejezhető, csak arra kell figyelni, mit ismersz és mit keresel:
- Ha az utat és az időt ismered → a sebességet kapod meg.
- Ha a sebességet és az időt ismered → a megtett utat.
- Ha az utat és a sebességet ismered → a menetidőt.
A számolásnál a legfontosabb, hogy az út és az idő egysége összeillő legyen. Az eredmény egysége abból következik, milyen egységben adtad meg a bemenetet:
| Út egysége | Idő egysége | Sebesség egysége |
|---|---|---|
| méter (m) | másodperc (s) | m/s |
| kilométer (km) | óra (h) | km/h |
| kilométer (km) | perc | km/perc (át kell váltani) |
Mértékegységek és váltószámok (km/h és m/s)
A hétköznapokban a sebességet km/h-ban adjuk meg (ezt mutatja az autó sebességmérője és a közlekedési tábla), a fizikában viszont az SI-egység a m/s. A kettő közti kapcsolat:
A 3,6-os szorzó onnan ered, hogy 1 km = 1000 m és 1 óra = 3600 másodperc: aki 1 métert tesz meg másodpercenként, az egy óra (3600 s) alatt 3600 métert, azaz 3,6 km-t halad. A két irány tehát:
| Átváltás | Művelet | Példa |
|---|---|---|
| km/h → m/s | osztás 3,6-tal | 100 km/h ÷ 3,6 ≈ 27,8 m/s |
| m/s → km/h | szorzás 3,6-tal | 10 m/s × 3,6 = 36 km/h |
Néhány gyakran előforduló érték gyorsreferenciaként:
| Sebesség (km/h) | Sebesség (m/s) |
|---|---|
| 5 | 1,39 |
| 10 | 2,78 |
| 36 | 10 |
| 50 | 13,9 |
| 90 | 25 |
| 100 | 27,8 |
| 130 | 36,1 |
TipA kalkulátor az eredményt automatikusan mindkét egységben megmutatja, így nem neked kell fejben szorozni vagy osztani. Ha viszont csak egy tiszta egységváltásra van szükséged (km/h, m/s, csomó, mph), arra a km/h ↔ m/s átváltó a leggyorsabb.
Lépésről lépésre példák
1. példa – Menetidő (út és sebesség adott): Mennyi idő alatt ér Budapestről Debrecenbe egy autó, ha a 230 km-es utat 100 km/h átlagsebességgel teszi meg?
A 2,3 óra = 2 óra + 0,3 · 60 perc = 2 óra 18 perc. (A tizedes órát úgy váltod percre, hogy a tört részt megszorzod 60-nal.)
2. példa – Megtett út (sebesség és idő adott): Mekkora utat tesz meg egy busz 90 km/h-val 40 perc alatt?
Először a percet órára váltjuk: óra. Ezután:
3. példa – Sebesség és m/s-váltás (út és idő adott): Egy vonat 150 km-t tesz meg 2 óra alatt. Mekkora az átlagsebessége km/h-ban és m/s-ban?
m/s-ban ez m/s.
4. példa – Átlagsebesség két szakaszon (a klasszikus csapda): Valaki 60 km-t 60 km/h-val, majd további 60 km-t 40 km/h-val tesz meg. Mennyi az átlagsebessége?
Kísértés: km/h – de ez rossz! Az átlagsebesség mindig az összes út és az összes idő hányadosa. Számoljuk ki a szakaszidőket:
- első szakasz: óra
- második szakasz: óra
A helyes válasz 48 km/h, nem 50 – mert a lassabb szakaszon több időt töltesz, és ez „lehúzza" az átlagot.
Tipikus sebességek táblázata
Nagyságrendi tájékozódáshoz hasznos ismerni néhány jellemző sebességet. A táblázat km/h-ban és m/s-ban is megadja őket:
| Mozgás / objektum | Sebesség (km/h) | Sebesség (m/s) |
|---|---|---|
| Gyalogos ember | 5 | 1,39 |
| Kocogó / futó | 12 | 3,33 |
| Kerékpáros | 20 | 5,56 |
| Autó városban | 50 | 13,9 |
| Autó autópályán | 130 | 36,1 |
| Hang levegőben (20 °C) | 1235 | 343 |
| Fény vákuumban | ~1,08 milliárd | 299 792 458 |
A hang sebessége (Mach 1) kb. 343 m/s száraz, 20 °C-os levegőben; a fény sebessége a fizika egyik alapállandója, kerekítve 300 000 km/s – ez a lehető leggyorsabb jelterjedés az univerzumban.
Átlagsebesség vs pillanatnyi sebesség
A pillanatnyi sebesség egy adott időpillanatban érvényes érték – ezt mutatja az autó sebességmérője menet közben. Az átlagsebesség ezzel szemben a teljes útra vonatkozik:
Egy hosszabb úton a kettő szinte sosem egyezik: a városban lassítasz, az autópályán gyorsítasz, közben megállsz tankolni – a sebességmérő végig változik, az átlagsebesség viszont egyetlen szám az egész útra. Ezért lehet, hogy 130 km/h csúcssebesség mellett is mindössze 90 km/h az átlagod, ha voltak lassabb szakaszok és megállások.
WarningAz átlagsebesség soha nem a részsebességek számtani átlaga, ha a szakaszok ideje vagy hossza eltér. Mindig az összes utat oszd az összes idővel. A fenti 4. példában a helyes érték 48 km/h, nem a „kézenfekvő" 50 – éppen azért, mert a lassabb szakaszon több időt töltesz.
Hol használjuk a sebességszámítást?
- Menetidő-becslés: mennyi idő alatt érsz oda adott távra és tempóval (útitervezés, GPS érkezési idő)
- Sportteljesítmény: futás, kerékpár, úszás átlagtempójának kiszámítása (perc/km ↔ km/h)
- Közlekedésbiztonság: a fékút és a reakcióút a sebesség függvényében nő
- Fizikai feladatok: egyenletes mozgás, találkozási és utolérési feladatok megoldása
- Csillagászat és technika: égitestek, valamint a hang és a fény terjedési sebessége, jelkésleltetés
Tipikus hibák
- Kevert mértékegység: ha az utat km-ben, az időt órában adod meg, a sebesség km/h lesz – ne hasonlítsd össze m/s-sal átváltás nélkül.
- Perc és óra keverése: 30 perc = 0,5 óra, nem 0,30 óra; 40 perc ≈ 0,667 óra. Számításnál mindig egységesen órára (vagy másodpercre) válts.
- Az átlagsebesség „átlagolása": a részsebességek számtani közepe csak akkor jó, ha minden szakasz ideje azonos – különben az összes út / összes idő a helyes.
- A 3,6-os szorzó rossz iránya: km/h-ból m/s-ba osztasz 3,6-tal, m/s-ból km/h-ba szorzol vele.
Magyar–angol szakszótár
| Magyar | Angol | Jel | Mértékegység |
|---|---|---|---|
| Sebesség (nagyság) | Speed | m/s, km/h | |
| Sebesség (vektor) | Velocity | m/s | |
| Megtett út | Distance | méter (m), km | |
| Eltelt idő | Time | másodperc (s), h | |
| Átlagsebesség | Average speed | m/s, km/h | |
| Pillanatnyi sebesség | Instantaneous speed | m/s, km/h | |
| Gyorsulás | Acceleration | m/s² |
Kapcsolódó kalkulátorok
- km/h ↔ m/s átváltó – tiszta sebesség-egység átváltás (csomó és mph is), ha nincs szükség menetidő- vagy útszámításra
- Gyorsulás kalkulátor (a = Δv/t) – a sebesség változásának mértéke, fékút és 0–100 km/h
- Szabadesés kalkulátor – a nehézségi gyorsulás okozta sebességnövekedés
- Fizika kalkulátorok – bevezetés – a teljes fizika kategória
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi a sebesség képlete?
A sebesség képlete v = s / t, azaz a megtett út osztva a hozzá tartozó idővel. Ha az utat méterben, az időt másodpercben adod meg, az eredmény m/s-ban jön ki.
Hogyan számolom ki a megtett utat sebességből és időből?
Rendezd át a képletet: s = v · t. Például 60 km/h sebességgel 2 óra alatt s = 60 · 2 = 120 km utat teszel meg.
Hogyan számolom ki a menetidőt?
A t = s / v képlettel. Például 150 km utat 75 km/h átlagsebességgel t = 150 / 75 = 2 óra alatt teszel meg.
Hogyan váltok km/h és m/s között?
1 m/s = 3,6 km/h, visszafelé pedig a km/h értéket 3,6-tal osztva kapod meg az m/s-t. A kalkulátor automatikusan mindkét egységben megmutatja az eredményt; tiszta átváltáshoz használd a km/h ↔ m/s átváltót.
Mi az átlagsebesség?
Az átlagsebesség a teljes megtett út osztva a teljes eltelt idővel: v = összes út / összes idő. Akkor is így számoljuk, ha közben megálltunk vagy változott a tempó.
Miért nem a sebességek átlaga az átlagsebesség?
Mert az átlagsebesség a teljes utat és a teljes időt veszi figyelembe. Ha az út felét 40 km/h-val, felét 60 km/h-val teszed meg, az átlag nem 50 km/h, mert a lassabb szakaszon több időt töltesz.
100 km-t 2 óra alatt megtéve mennyi az átlagsebesség?
v = s / t = 100 km / 2 h = 50 km/h, ami 50 / 3,6 ≈ 13,9 m/s.
Mi a különbség a pillanatnyi és az átlagsebesség között?
A pillanatnyi sebesség egy adott időpontban mért érték (ezt mutatja a sebességmérő), az átlagsebesség pedig a teljes útra vonatkozó átlag. Egy utazás során a kettő ritkán egyezik meg.
Nemzetközi hivatkozások
- Speed – Wikipedia – a sebesség mint skalármennyiség (nagyság)
- Velocity – Wikipedia – a sebesség mint vektor (nagyság + irány)
- Kinematics – Wikipedia – a mozgás leírása út, idő, sebesség és gyorsulás alapján
Magyar források
- Sebesség – Wikipédia – magyar nyelvű összefoglaló
- Sulinet Tudásbázis – A sebesség – iskolai elméleti összefoglaló
- Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) – fizika tananyag és feladatok