Oszthatóság, LNKO és LKKT feladatok

1🟢 Könnyű
Melyik szám osztható 3-mal, és melyik 9-cel a következők közül: 2\,571, 4\,802, 6\,138, 9\,010?
2🟢 Könnyű
Melyik szám osztható 6-tal a következők közül: 2\,754, 3\,125, 4\,716, 8\,302?
3🟢 Könnyű
Melyik prímszám a következők közül: 51, 53, 91, 97?
4🟡 Közepes
Írd fel a 63 összes osztóját! Hány osztója van?
5🟡 Közepes
A 4□36 négyjegyű számban a □ egy hiányzó számjegyet jelöl. A szám osztható 4-gyel és 9-cel is. Melyik számjegy áll a □ helyén?
6🟡 Közepes
Bontsd fel prímtényezők szorzatára a 180-at és a 252-t!
7🟡 Közepes
Számítsd ki prímtényezős felbontással a 180 és a 252 legnagyobb közös osztóját: \mathrm{lnko}(180;\,252)!
8🟡 Közepes
Számítsd ki a 18 és a 30 legkisebb közös többszörösét kétféleképpen: a többszörösök felsorolásával és prímtényezős felbontással!
9🟡 Közepes
Számítsd ki! a) \mathrm{lnko}(16;\,27) és \mathrm{lkkt}(16;\,27); b) \mathrm{lnko}(13;\,39) és \mathrm{lkkt}(13;\,39)
10🟡 Közepes
Egy virágárus 42 szál rózsából és 70 szál tulipánból egyforma csokrokat köt úgy, hogy minden virágot felhasználjon, és minden csokorban ugyanannyi rózsa és ugyanannyi tulipán legyen. Legfeljebb hány csokrot köthet, és mi lesz egy csokorban?
11🟡 Közepes
Anna minden 6. napon, Bence minden 10. napon megy úszni. Március 1-jén mindketten az uszodában voltak. Melyik napon találkoznak legközelebb az uszodában?
12🟡 Közepes
Máté így számolt: 30 = 2 \cdot 3 \cdot 5 és 45 = 3 \cdot 3 \cdot 5, ezért \mathrm{lnko}(30;\,45) = 2 \cdot 3 \cdot 3 \cdot 5 = 90 és \mathrm{lkkt}(30;\,45) = 3 \cdot 5 = 15. Hol hibázott? Add meg a helyes értékeket!
13🔴 Nehéz
15 cm × 18 cm-es téglalap alakú csempékből (mindegyiket ugyanúgy állítva) a lehető legkisebb négyzetet rakjuk ki hézag és átfedés nélkül. Mekkora a négyzet oldala, és hány csempe kell hozzá?
14🔴 Nehéz
Egy 96 cm × 156 cm-es kartonlapot egyforma, a lehető legnagyobb négyzetekre vágunk úgy, hogy ne maradjon hulladék. Mekkora egy négyzet oldala, és hány négyzet lesz?
Info

Gyors áttekintés – LNKO és LKKT 6. osztályban

  • Oszthatósági szabályok: 2, 5, 10 → utolsó jegy; 4, 100 → utolsó két jegy; 3, 9 → számjegyösszeg; 6 → 2 és 3 egyszerre
  • Prímszám: pontosan két osztója van (1 és önmaga); az 1 nem prím
  • LNKO: a közös prímtényezők szorzata
  • LKKT: az összes prímtényező szorzata, a közöseket egyszer véve
  • Szöveges feladat: szétosztás → LNKO, ismétlődés → LKKT

💡 Csak az eredmény kell? Az LNKO és LKKT kalkulátor azonnal kiszámolja — itt a 14 feladaton a módszert gyakorolhatod.

Warning

Pontosság: A feladatok és megoldások saját szerkesztésűek, gondosan ellenőriztük őket. Ha mégis hibát találsz, kérjük, jelezd!

Mikor osztható egy szám 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal vagy 9-cel?

Az oszthatósági szabályokkal osztás nélkül, a számjegyekből döntheted el, hogy egy szám osztható-e:

Osztó Mikor osztható vele a szám? Példa
2 az utolsó számjegye páros 3 718
5 az utolsó számjegye 0 vagy 5 4 265
10 az utolsó számjegye 0 9 130
4 az utolsó két számjegyéből álló szám osztható 4-gyel 5 916 (16 : 4 = 4)
100 az utolsó két számjegye 00 6 400
3 a számjegyek összege osztható 3-mal 2 571 (összeg: 15)
9 a számjegyek összege osztható 9-cel 6 138 (összeg: 18)
6 2-vel és 3-mal is osztható 4 716 (páros, összeg: 18)
Tip

A 6-os szabálynál két kérdést tegyél fel: páros-e a szám, és osztható-e a számjegyeinek összege 3-mal? Ha csak az egyik teljesül, a szám nem osztható 6-tal.

Mi a prímszám, és mi az összetett szám?

A prímszámnak pontosan két osztója van: az 1 és önmaga (például 2, 3, 5, 7, 11, 13). Az összetett számnak kettőnél több osztója van (például 12: osztói 1, 2, 3, 4, 6, 12). Az 1 se nem prím, se nem összetett, a 2 az egyetlen páros prím.

Egy 100-nál kisebb számról úgy döntöd el, hogy prím-e, hogy kipróbálod: osztható-e 2-vel, 3-mal, 5-tel vagy 7-tel. Ha egyikkel sem (és nem is ezek egyike), akkor prím (az 1 kivételével, mert az 1 nem prím).

Hogyan bontunk fel egy számot prímtényezőkre?

Osszuk a számot a legkisebb prímmel (2, 3, 5, 7, …), amíg lehet, és a hányadossal folytassuk, amíg 1-et nem kapunk. A 28 és a 42 felbontása:

Ahol a jobb oldalon csak prímszámok állnak: ezek a szám prímtényezői. A többször szereplő prímet rövidebben, hatványként is írhatod: .

Hogyan számoljuk ki az LNKO-t és az LKKT-t?

Felsorolással (kis számoknál): a 28 osztói 1, 2, 4, 7, 14, 28; a 42 osztói 1, 2, 3, 6, 7, 14, 21, 42. A legnagyobb közös osztó a 14. A 28 többszörösei 28, 56, 84, …; a 42 többszörösei 42, 84, … Az első közös többszörös a 84.

Prímtényezőkkel (nagyobb számoknál gyorsabb):

Ahol az a közös prímtényezők szorzata (itt egy 2-es és egy 7-es), az pedig az összes prímtényező szorzata úgy, hogy a közöseket csak egyszer vesszük.

Ellenőrzésre jó ez az összefüggés:

Ahol és a két pozitív egész szám. Példánkban és — egyezik.

Warning

Az LKKT általában nem a két szám szorzata! A szorzat csak akkor a legkisebb közös többszörös, ha a két számnak nincs közös prímtényezője (például 16 és 27).

LNKO vagy LKKT? Honnan tudom a szövegből?

  • LNKO kell, ha valamit egyforma részekre osztasz szét (csokrok, csapatok, csomagok, négyzetekre vágás), és a legtöbb részt vagy a legnagyobb darabot kérdezik.
  • LKKT kell, ha két dolog ismétlődik (buszjáratok, edzések, villogó lámpák, csempék sorai), és azt kérdezik, mikor esnek újra egybe, vagy mekkora a legkisebb közös hossz.

Gyorsteszt: az LNKO nem lehet nagyobb a kisebbik számnál, az LKKT nem lehet kisebb a nagyobbik számnál.

Feladatok

Ha egy feladat végeredményét gyorsan ellenőriznéd, az LNKO és LKKT kalkulátor a két számból azonnal kiszámolja mindkét értéket.

Kapcsolódó tartalmak

GYIK

Mi a különbség az LNKO és az LKKT között?

Az LNKO (legnagyobb közös osztó) a legnagyobb szám, amely mindkét számot maradék nélkül osztja. Az LKKT (legkisebb közös többszörös) a legkisebb pozitív szám, amely mindkét számnak többszöröse. Például a 28 és a 42 esetén az LNKO 14, az LKKT 84.

Hogyan számolom ki az LNKO-t prímtényezős felbontással?

Bontsd fel mindkét számot prímtényezők szorzatára, majd szorozd össze a közös prímtényezőket (mindegyiket annyiszor, ahányszor mindkét felbontásban szerepel). Például 28 = 2 · 2 · 7 és 42 = 2 · 3 · 7, a közös rész 2 · 7, tehát az LNKO 14.

Hogyan számolom ki az LKKT-t?

Vagy felsorolod a két szám többszöröseit, és megkeresed az első közöset, vagy prímtényezőkkel számolsz: az összes prímtényezőt összeszorzod, de a közöseket csak egyszer veszed. Például az LKKT(28; 42) = 2 · 2 · 3 · 7 = 84.

Honnan tudom egy szöveges feladatban, hogy LNKO vagy LKKT kell?

Ha valamit egyforma csoportokra, csomagokra osztasz szét, és a legtöbb csoportot vagy a legnagyobb darabot keresed, LNKO kell. Ha két dolog ismétlődik (járatok, edzések, lámpák), és azt kérdezik, mikor esnek újra egybe, LKKT kell.

Mikor osztható egy szám 6-tal?

Egy szám akkor osztható 6-tal, ha 2-vel és 3-mal is osztható: páros, és a számjegyeinek összege osztható 3-mal. Például a 2 754 osztható 6-tal, a 8 302 viszont nem, mert bár páros, a számjegyeinek összege 13.

Mi az LNKO és az LKKT, ha a két számnak nincs közös prímtényezője?

Ekkor az LNKO 1, az LKKT pedig a két szám szorzata. Például az LNKO(16; 27) = 1 és az LKKT(16; 27) = 432.

Hogyan ellenőrizhetem gyorsan az eredményt?

Az LNKO nem lehet nagyobb a kisebbik számnál, az LKKT pedig nem lehet kisebb a nagyobbik számnál. Két szám esetén az LNKO és az LKKT szorzata mindig a két szám szorzatával egyenlő.

Frissítve:
📐

Témazáró dolgozatok — 6. osztály (PDF, megoldókulccsal)

Hét témazáró: műveletek törtekkel, oszthatóság (prímek, LNKO, LKKT), arányosság, százalékszámítás, egész számok, nyitott mondatok és szöveges feladatok, valamint háromszögek és szabályos sokszögek. Mindegyik két párhuzamos csoporttal (A és B, 10–10 feladat), 3 ★ kihívással és Felkészítővel. 7 PDF, 161 feladat.

✓ 30 napos garancia✓ Azonnali letöltés✓ Nyomtatható A4 PDF
ettől
1990 Ft
Megnézem →